KOKUSAI INTERPRETING CO., LTD. | ||
 | ||
| 16 November, 2008 SZEF: elfogadhatatlan a 13. havi illetmeny megvonasa A Szakszervezetek Egyuttm?kodesi Foruma (SZEF) tiltakozik a kozszolgalatban dolgozok es a nyugdijasok eletmin?seget ronto, a megelhetesi felteteleiket veszelyeztet? allami, kormanyzati intezkedesi tervek ellen - mondta ki szombati rendkivuli kongresszusan hozott allasfoglalasban a szervezet. Varga Laszlo, a SZEF elnoke a kongresszuson hangsulyozta: a SZEF tamogatta tagszervezetei torekveset, hogy felujitottak az egyseges kozszolgalati sztrajkbizottsagot. A kuldottek egysegesen kialltak a sztrajkbizottsag november 29-re tervezett demonstracioja mellett, hogy tiltakozzanak a kormany bejelentett intezkedesi tervei ellen. A szervezet elnoke ugy ertekelte a helyzetet, hogy az orszagban komplex valsag van, amib?l csak kozosen, egyuttm?kodessel lehet kilabalni. Hangsulyozta: eddig a SZEF kompromisszumkesz volt, megallapodasokat kotott a kormannyal, de a mostanaban bejelentett kormanyzati intezkedesi tervek tavol vannak a megallapodas lehet?seget?l. Magyarorszagon a konvergenciaprogram elfogadasa ota kompromisszumkeptelen tarsadalmi allapot van, ezert a valsagra adando valasz sem olyan, mint amilyennek lennie kellene. A valsaggal jelentkez? vesztesegeket nem lehet a konvergenciaprogram mintaja alapjan rendezni, azaz a terheket egyoldaluan a munkavallalokra, a munkara, a kozszolgalatra, a kozszolgaltatasra, a nyugdijasokra rakni. A SZEF elnoke szerint alsagos a kormany szandeka az egyseges kozszolgalati sztrajkbizottsaggal 2007-ben kotott megallapodas modositasara, mivel a valutaalapnak adott szandeknyilatkozatban a kormany egyeztetes nelkul vallalta a nominalberek szinten tartasat, a kozszolgaltatasban a 13. havi berek jov? evi kifizetesenek szunetelteteset. Varga Laszlo a sajtotajekoztatojan, kerdesre valaszolva kozolte: az egyseges kozszolgalati sztrajkbizottsag hetf?n veglegesiti a november 29-i demonstraciora szolo felhivasat, s a kongresszus meger?sitette a SZEF testuleteinek eddigi allasfoglalasait a valsaggal kapcsolatos reagalasokra. A rendkivuli kongresszuson elfogadott allasfoglalasban szerepel: elfogadhatatlan, hogy a kormany ujra a kozszferat sarcolja meg, amelyt?l elbocsatasokkal es bercsokkentesekkel egyszer mar elvette a konvergenciaprogram fedezetet. Az allasfoglalasban kovetelik, hogy a megszoritasokat a kormany egyenletesebben ossza el, ebb?l a t?kere is terheljenek, ne csak a munkara. A dokumentum meger?siti: elfogadhatatlan, hogy a kormany el?zetes egyeztetes nelkul, egyoldaluan rugta fel a kozszolgalati sztrajkbizottsaggal 2007-ben kotott megallapodast. A SZEF szamara elfogadhatatlan a 13. havi illetmeny megvonasa, a koltsegvetesi megszoritasok miatt varhato ujabb elbocsatasi hullam a kozszferaban. Elfogadhatatlan, hogy az allam kibujjon kotelezettsegei alol, ne teljesitse kozszolgalati alapfeladatait, es tovabb privatizaljon kozszolgalati agazatokat, szektorokat. |
| 2 November, 2008 1. A kormany kivizsgaltatja a dunaszerdahelyi magyarverest A Magyar Koztarsasag Kormanya azonnali, minden reszletre kiterjed? vizsgalatot ker az illetekes szlovak hatosagoktol a dunaszerdahelyi futballmerk?zesen valo rend?ri fellepes jogszer?seger?l - kozolte a Kormanyszoviv?i Iroda. "A magyar kormany a vizsgalat alapjan valaszt var arra, hogy milyen szakmai indokai voltak a rend?ri beavatkozasnak, es indokoltak, illetve aranyosak voltak-e a szlovak rend?rseg altal alkalmazott eszkozok" - all a kozlemenyben. "A dunaszerdahelyihez hasonlo felreerthet? esemenyek sem jogositanak fel senkit arra, hogy barmelyik nemzet jelkepet meggyalazzak, nemzeti buszkeseget megsertsek. A Magyar Koztarsasag Kormanya ezert a leghatarozottabban eliteli, hogy tobb demonstralo is zaszlot egetett szombat este, Szlovakia budapesti nagykovetsege el?tti tartott tuntetesen. A kormany a futballhuliganizmus szervezett, er?szakos fellepesehez hasonloan elutasitja a szels?seges csoportokkal, illetve jelensegekkel kapcsolatos belpolitikai indittatasu provokaciot is" - irtak. A szlovakiai Dunaszerdahelyen tobben megserultek es tobb tucat szurkolot el?allitott a rend?rseg szombaton, miutan botranysorozat kiserte a helyi labdarugo csapat es a vegul negy gollal gy?z? pozsonyi Slovan Bratislava merk?zeset. 2. Elkeszult a jov? evi koltsegvetesi javaslat modositasa A bevetel, a kiadas es a hiany egyarant csokken, es kisebb lesz az allami szervezetek tamogatasa is - egyebek mellett ezt tartalmazza a jov? evi koltsegvetes modositasarol szolo penzugyminiszteriumi tajekoztato, amely az Orszaggy?les honlapjan olvashato. Benyujtotta a Penzugyminiszterium - es nem a penzugyminiszter - a parlamentnek a Magyar Koztarsasag 2009. evi koltsegvetesi torvenyjavaslatanak modositasarol szolo tajekoztatot, amely varhatoan a koltsegvetesi bizottsag modosito javaslatakent kerul a torvenyjavaslat szovege melle. A koltsegvetesi bizottsag vasarnap delutan ot oratol targyalja a tajekoztatot. Csokken? bevetel, kiadas A tajekoztatoban a 2009. evi koltsegvetesi javaslatba foglalt beveteli f?osszege 8 457 930,6 millio forintrol 8 270 032,2 milliora csokken. A kiadasi f?osszeg 9 231 267,1 milliorol 8 933 772,1 millio forintra valtozik, mig a hiany 773 336,5 millio forintrol 663 739,9 millio forintra mersekl?dik. A celtartalek terhere kell elszamolni a kozponti koltsegvetesi szervek eseteben azt az osszeget, amely a tizenharmadik havi illetmeny, tovabba a kulon juttatas es az azokhoz kapcsolodo munkaadokat terhel? jarulek el?iranyzatok csokkentesevel keletkezik. Ugyan csak a celtartalek szolgal a kozponti koltsegvetesi szerveknel foglalkoztatottak munkateljesitmenyeinek elismeresere. Valtozo alapok Megnovekszik tobb hatosag, illetve hivatal koltsegvetesi befizetese. Igy a Nemzeti Kozlekedesi Hatosag 7 462,6 millio forint helyett 7 686,8 millio forintot, a Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont 135,5 millio forint helyett 220,4 millio forintot koteles 2009. evben befizetni a beveteleib?l a kozponti koltsegvetesbe. A Nemzeti Hirkozlesi Hatosag 6 463,4 millio helyett 6 663,4 millio forintot, a Magyar Energia Hivatal 1 020,0 millio helyett 1 072,1 millio forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 170,0 millio helyett 279,8 millio forintot koteles befizetni. Lenyegesen novekszik a foldhivatalok befizetese is, 2 696,6 millio forintrol 3 745,6 millio forintra. A tb-jarulek fizetes fels? hataranak egy naptari napra juto osszege viszont 21 000 forintrol 20 400 forintra csokken. A nyugdijak szamitasanal 3,9 szazalek helyett 1,6 szazalekos netto atlagkereset novekedest, es 3,9 szazalek helyett 4,5 szazalekos fogyasztoi arnovekedest kell figyelembe venni. A Munkaer?piaci Alap a kozponti koltsegvetesbe 153 750,0 millio forint helyett 158 598,7 millio forintot ad at a megvaltozott munkakepesseg?ek tamogatasahoz. A nyugdij alap jov? evi beveteli f?osszege 3 084 304,1 millio forintrol 2 999 306,5 milliora, a kiadasi f?osszege 3 084 304,1 milliorol 2 999 306,5 milliora csokken, es az egyenlege nulla lesz. Az egeszsegbiztositasi alap beveteli f?osszege 1 441 259,0 millio forintrol 1 408 714,0 millio forintra, a kiadasi f?osszege 1 447 959,4 milliorol 1 414 566,1 milliora, mig a hianya 6 700,4 forintrol 5 852,1 millio forintra csokken. Mersekl?d? tamogatas A gyogyito-megel?z? ellatasban a berpolitikai intezkedesei vegrehajtasanak fedezeteul eredetileg tervezett 27 milliard forint 15,8 milliardra csokken. Az Orszaggy?les Hivatalanak tamogatasa 323 millio forinttal 15,6 milliardra, a Koztarsasagi Elnokseg tamogatasa pedig 34,3 millioval 937,4 millio forintra csokken. Az Alkotmanybirosag tamogatasanak a csokkenese 79,1 millio, igy az uj osszeg 1 milliard 417 millio forint. Az Orszaggy?lesi Biztosok Hivatalanak tamogatasa 79,5 millioval 1,678 milliardra, az Allami Szamvev?szek tamogatasa 796 millioval 7,094 milliardra, a birosagoke 4,2 milliarddal 64,7 milliardra, az ugyeszsegeke pedig 1,9 milliarddal 29,1 milliard forintra csokken. 3. Felszentelik az Erdelyi Emlekkertet Okumenikus istentisztelet kereteben szentelik fel az Erdelyi Emlekkertet halottak napja alkalmabol - mondta el Zalatnay Istvan, az Erdelyi Gyulekezet vezet? lelkesze. Az emlekkertet, amely Erdelyben tevekenyked? politikusoknak, kolt?knek, iroknak, tudosoknak, kozeleti szemelyisegeknek, a szellemi elet nagyjainak allit emleket, az Erdelyi Gyulekezet Remenyseg szigete elnevezes? kozpontjaban szentelik fel, a X. keruleti Gyogyszergyari uton - kozolte sajtotajekoztatojan a lelkesz. Szazhatvan hiressegnek emelnek bronzdomborm?vet, kozuluk tobb mar elkeszult. A falakon szerepel masok mellett Bethlen Gabor es Bocskai Istvan erdelyi fejedelem, David Ferenc reformator, Jaszi Oszkar radikalis polgari politikus, Josika Miklos iro, K?rosi Csoma Sandor nyelvesz, tibetologus es Pazmany Peter esztergomi ersek domborm?v? arckepe - mondta. Zalatnay Istvan tajekoztatasa szerint a domborm?v? tablakon az erdelyi nagysagok arckepe alatt a munkassagukkal kapcsolatos idezetek olvashatok. Szerepel tovabba, hogy azokat melyik szervezet allittatta, az adomanyozok kozott van tobb reformatus puspokseg, egy romai katolikus ersekseg, a Magyarorszagi Zsido Hitkozsegek Szovetsege, a romaniai evangelikus egyhaz, a Magyar Tudomanyos Akademia, valamint tobb telepules onkormanyzata es nehany hires csalad, mint a Teleki vagy a Bethlen. A kor alaprajzu Erdelyi Emlekkertet Otvos Jozsef marosvasarhelyi generalis direktor, Tempfli Jozsef nagyvaradi megyespuspok es Zalatnay Istvan szenteli fel. Ezutan a hivek es hozzatartozok, leszarmazottak gyertyakat gyujtanak halottaik tiszteletere - hivta fel a figyelmet a vezet? lelkesz. A kes?bbiekben tovabbi emlektablakat helyezhetnek el az ezt igenyl? csaladok; a gyulekezet ezzel szeretne segiteni, hogy halottak napjan a Magyarorszagon el?, hataron tulrol jott magyarok megemlekezhessenek szeretteikr?l, es ne kelljen hosszu hazautazassal tolteniuk ezt az unnepet - mondta. Zalatnay Istvan felidezte: a Remenyseg szigetet Nemeth Geza reformatus lelkesz hozta letre a Honvedelmi Miniszterium altal atengedett egykori laktanya teruleten 1992-ben, mint az Erdelyi Gyulekezet karitativ, kulturalis es oktatasi kozpontjat. 4. Mikent vedhet? meg a forint? Az elmult hetekben a forint dramai gyengulese borzolta a kedelyeket. A het elejere a valutaarfolyam valamelyest stabilizalodott, de tovabbra is fennall a veszelye annak, hogy Magyarorszag sebezhet?sege miatt megindul a forint elleni spekulacio. Osszeallitasunkban a legfontosabb teruleteket veszunk gorcs? ala; ezeken keresztul nezzuk meg, mikent kerulhet? el a forint tovabbi zuhanasa. Ekozben kiterunk a regio orszagainak helyzetere is. 1. Jegybanki kamat Valsag idejen akkor jo eszkoz a kamatemeles, ha varatlan es nagymertek?. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mult heti, 300 bazispontos lepese e ket kriteriumnak megfelelt. Van ugyan olyan elismert monetaris politikai szakember, aki egyb?l 5 szazalekponttal tolta volna feljebb az iranyado ratat, es vannak elemz?k, akik szerint, ha a monetaris tanacs ket nappal korabban lep, akkor 200 bazispontos beavatkozas is elegend? lett volna, am lapzartankig ugy t?nik, hogy a jegybank lepese rovid tavon megtette a hatasat. A forint, miutan az elmult het vegen atmenetileg tortenelmi melypontra kerult ? amikor is egy euro 286 forintot ert ?, a het elejen visszaer?sodott a 260-as szint kozelebe. Mindez persze a kamatemelesen kivul osszefugg azzal is, hogy a kormany id?kozben a Nemzetkozi Valutaalappal (IMF) is megallapodott egy keszenleti hitelkeretr?l (lasd alabb). A feltorekv? piacokrol ? igy a kozep- es kelet-europai regiobol ? torten? massziv t?kekivonas folytatodasanak, valamint Magyarorszag sebezhet?sege miatt egy kifejezetten forintellenes spekulacionak a veszelye viszont korantsem mult el, igy egyel?re nem zarhato ki, hogy az MNB-nek ismetelten a kamatemeles fegyverehez kell majd nyulnia. E fegyver ketel?. Egyfel?l alkalmas annak demonstralasara, hogy a jegybank kesz barmi aron megvedeni a forintot, masfel?l, ha a befektet?k azt erzik, hogy rovid tavu arfolyamkilengesekkel diktalhatnak a kozponti banknak, ugy a monetaris szigoritas akar olaj is lehet a t?zre.Mara minden penzpiaci szakert? elismeri, hogy a mult het kozepere kenyszerhelyzet allt el?. A vilagmeret? t?keatrendezesnek ugyan a terseg tobbi devizaja is aldozataul esett ? a lengyel zloty peldaul hasonlo utat jart be az elmult egy evben, mint a forint ?, am nem egy nap volt, amikor a magyar valuta alulteljesitette regios tarsait. Eves viszonylatban hazank a devalvacios rangsor elmez?nyeben talalhato. A forint nyar ota bekovetkezett kozel 20 szazalekos, az elmult egy honapban pedig csaknem 15 szazalekos gyengulese megriasztotta a gazdasag szerepl?it. A jegybanknak lepnie kellett, es mivel oriasi devizatartalekok kellenenek ahhoz, hogy a kozponti bank folyamatos euroeladasokkal er?sitse a magyar valutat, ebben a helyzetben a nyilt intervencio nem szolgalt alternativakent. A magyar devizatartalek 17 milliard euro, azaz nem tul magas, meg tersegi osszehasonlitasban sem. Egy meglepetesszer? es kell?en meredek kamatemeles viszont azzal a jotekony hatassal is jar, hogy hirtelen megdragitja a forint elleni spekulaciot. A forint esesere jatszo kulfoldiek ugyanis forinthitelb?l gazdalkodnak (alaphelyzetben nincs forintjuk, igy kolcsonpenzt valtanak eurora, hogy az altaluk el?idezett arfolyamgyengules hasznat azutan az euro visszavaltasaval lefolozzek), igy a jegybanki alapkamat emelesevel egyre koltsegesebbe valik szamukra a devizapozicioik kiepitese. A 11,5 szazalekos kamatszint tersegunkben egyedulalloan magas: Csehorszagban 3,50, Szlovakiaban 4,25, Lengyelorszagban 6,00, es meg Romaniaban is ?csakh 10,25 szazalekon all a jegybanki alapkamat, mikozben az eurozonaban 3,75, az Egyesult Allamokban pedig mindossze 1,50 szazalekos az iranyado kamatszint (utobbit raadasul a lapzartank utan tovabb mersekelheti az amerikai jegybank szerepet betolt? Fed). Keves orszag kenytelen tehat olyan kiugro kockazati felarat kinalni a vilagon, mint amilyet Magyarorszag (es nem biztos, hogy oromteli, hogy e kevesek egyike eppen az allamcs?d kozelebe sodrodott Izland, a maga kedden 12-r?l 18 szazalekra felemelt alapkamataval). Az, hogy ekkora kamatpremium lattan most megsem rohannak tomegek a magyar kotvenypiacra, a globalis valsag szamlajara irhato: a befektet?k pillanatnyilag minden kockazatosnak t?n? eszkozb?l es piacrol menekulnek. Amint viszont kicsit lenyugszanak a t?kepiaci kedelyek, akkor mar vonzova valhatnak a magyar allampapirok. A monetaris lazitas ugyanakkor mindig joval tovabb tart, mint a szigoritas, igy volt ez a korabbi jegybanki kenyszerintezkedeseket kovet?en is. Harom szazalekpontos kamatemelesre legutobb 2003 novembereben volt szukseg Magyarorszagon; ezt kovet?en pedig b? egy evnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kamatszint visszatalaljon a kiindulopontjara. Az ot evvel ezel?tti helyzet ugyanakkor sok tekintetben kulonbozott a mostanitol: akkor kizarolag a hazai egyensulytalansagi helyzet es a gazdasagpolitikai tetlenseg idezte el? a forint elleni spekulacios tamadast, mig most ? az orszag-specifikus gyengesegek mellett ? els?sorban a vilaggazdasagi krizis miatti t?kekivonas okozza a turbulenciat. Ez eppenseggel adhat nemi bizakodasra okot a regeneralodas tempojat illet?en: a vilagvalsag hullamainak elultevel talan hamarabb elkezd?dhet a hazai alapkamat visszaallitasa, mint ahogyan az ot evvel ezel?tt tortenhetett. Marpedig erre nagy szukseg lenne, mivel a mostani kamatfelar a megtakaritasi hajlandosag osztonzese mellett hosszabb tavon sok kedvez?tlen hatassal is jar. Teljesen hazavagja a vallalati hitelezest, es ujabb pofont ad a gazdasagi novekedesi kilatasoknak. 2. IMF-hitelkeret Tobb tekintetben is kiveteles eszkoz a forint aladucolasara a napokban nyilvanossagra kerul? nemzetkozi penzugyi ment?csomag, s mikent a het eleji fogadtatasa mutatta, feltehet?leg hatasos is. Informacioink szerint mintaertek? lehet a tovabbi europai valsagkezelest illet?en a tekintetben, hogy nemcsak a Nemzetkozi Valutaalap (IMF), de az Europai Unio, illetve egyes kormanyai (ugy tudjuk, az osztrak, nemet es olasz kabinet), valamint regionalis es multilateralis intezmenyek is beszalltak a csomagba. Teny, hogy utoljara tobb mint harminc eve fordult unios tagallam az IMF-hez: 1976-ban Nagy-Britannia vett fel tobb milliard dollaros hitelt. Masfel?l a magyar gazdasaggal a legkozelebbi kapcsolatban allo unios kormanyok aktivitasa azt is jelzi, hogy egy esetleges magyarorszagi allamcs?d (radikalis forintgyengules) hatasai aligha lettek volna lokalizalhatok, regiobeli es nyugat-europai orszagokra is tovagy?r?z? hullamokat gerjeszthettek volna. Magyarorszag ? Izland es Ukrajna utan ? a harmadik orszag, amelynek az IMF a segitsegere siet. Egyel?re nincs szo arrol, hogy mas unios tagallam is kolcsonfelvetelt fontolgat: jelenleg Pakisztannal es Feheroroszorszaggal folynak targyalasok, es a Valutaalapnal kiemelt figyelemmel kovetik a del-koreai fejlemenyeket is. A keszenleti hitel formajaban rendelkezesre bocsatando osszeg nagysagara abbol lehet kovetkeztetni, hogy Ukrajna a sajat IMF-kvotajanak nagyjabol a 8-szorosahoz juthat majd hozza. Lapzartankkor ugy tudni: ez alapjan Magyarorszag mintegy 12,5 milliard eurora szamithat. Szakert?k ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a magyar adossagallomany mas problemakat vet fel, mint az ukran, mert az elmult evekben viszonylag konnyebben sikerult hitelhez jutnunk, igy az allami, a vallalati es lakossagi eladosodottsag szintje relative talan magasabb is, mint keleti szomszedunknal. Az IMF rovid lejaratu kolcsonoket nyujt, s ujabban ? egyreszt a korabbi tapasztalatokon okulva, masreszt a valsag hatasa alatt ? kevesebb feltetelt tamaszt, es azok celzottabbak, mint a multban. (A penzugyi szervezett?l Magyarorszag egyebkent 1996-ban kapott utoljara keszenleti hitelt, keteves futamid?vel.) A hivatalos kozlemeny szerint a csomag noveli hazank rovid tavu penzugyi stabilitasat, illetve javitja hosszu tavu versenykepesseget, biztositja a fiskalis fenntarthatosagot, s er?siti a penzugyi szektort. Mindez el?revetiti rovid tavon a jov? evi kiadasok tovabbi lefaragasat, az egyszer mar ujraszabott budzse ujabb atalakitasat. Lapzartankkor ugy tudni: a mintegy 300 milliardos kiadascsokkentes forrasa a kozszolgalati dolgozok 13. havi berenek eltorlese, berstop es a 13. havi nyugdij 80 ezer forintban torten? maximalasa lehet. Emellett az allami cegek vezet? testuletei tagjainak fizeteset, tiszteletdijat 10 szazalekkal csokkentik jov?re, s e korben premiumot, jutalmat, valamint 13. havi juttatast nem fizetnek ki. 3. Eurocsatlakozas A penzugyi felfordulas hatasara, ugy t?nik, azokban az orszagokban is kezd divatba jonni az euro, amelyek eddig nem kertek az egyseges valutabol. Az utobbi napokban Izlandon, Svedorszagban, Daniaban es Magyarorszagon is egyre tobben surgettek az euro bevezeteset. Es bar a sulyos recesszioba sullyed? Irorszag peldaja is mutatja, hogy az euroovezeti tagsag onmagaban nem ov meg a bajtol, a birtokon belul lev? orszagok altalaban jobban atveszeltek a sokkhatast, mint a kivulallok. ?Az euro egyertelm?en ved?erny?t tart az eurozona tagjai fole, mersekelve a rajuk nehezed? nyomasth ? fejtette ki a Figyel?nek Mark Stocker, az europai vallalatok erdekeit kepvisel? Businesseurope vezet? kozgazdasza. Ha valahol, a forintvalsaggal kuszkod? Magyarorszagon nehez vitaba szallni e megallapitas igazaval. Ha ugyanis hazank mar belepett volna a kozos penzt hasznalo orszagok klubjaba, akkor most nem kellene a forint megroggyanasatol tartani. ?A lakossagnak sem kellene felnie a devizaban felvett hitelek megdragulasatol, arrol mar nem is szolva, hogy az ECB is korlatlanul tudna hitelezni a bankoknakh ? sorolja az eurozona-tagsag el?nyeit Darvas Zsolt, a Bruegel brusszeli gazdasagi kutatointezet elemz?je. Kevesbe lennenek egyertelm?ek az el?nyok, ha a forint mas kelet-europai valutakhoz hasonloan az ?euro el?szobajanakh is nevezett europai arfolyamrendszerben (az ERM II-ben) a kozeparfolyamhoz kepest plusz-minusz 15 szazalekos savban lebegne. Az ERM II ugyanis ? mikent azt egy-ket eve a lett valuta esete is bizonyitotta ? nem ov meg a spekulativ tamadasokkal szemben; mas kerdes, hogy az Europai Kozponti Bank kozbelep, ha az arfolyam eleri, vagy megkozeliti a sav szelet. Ami a forintot illeti, elemz?k szerint sok fugg attol, hol lenne a kozeparfolyam. Ha peldaul ugyanugy 282 forinton lenne, ahogy korabban, akkor a sav gyenge szele 320?330 forintnal lenne, tehat nagy tere lenne a leertekel?desnek. Ezzel szemben egy er?sebb kozeparfolyam (peldaul 250 forint) eseten a sav szele valahol 287?290 forint korul huzodna, vagyis nagyon nem mehetne tul az utobbi napokban mert melyponton. A savszelek ugyanakkor vonzzak a tenyleges arfolyamot, ami nem feltetlenul kedvez? ? mutat ra a Bruegel szakert?je, aki ezert ?ketel?nekh tartja az ERM II-tagsagot. ?Mindazonaltal az arfolyam-mechanizmusban joval kevesbe lennenk kiteve a kockazatoknakh ? hangsulyozza Darvas Zsolt. Az ERM II-be valo belepesr?l egyebkent az erintett tagallam kezdemenyezesere, az Europai Bizottsag javaslata alapjan, az EU penzugyminiszteri tanacsa dont. A csatlakozasnak nincsenek szigoru kovetelmenyei, de a palyazonak stabil allamhaztartassal, rugalmas piacokkal kell rendelkeznie, es az inflaciot is kordaban kell tudni tartania. Ha ez sikerul, a szabalyok szerint a valutanak legalabb ket evig az arfolyamrendszerben is bizonyitania kell, miel?tt sor kerulhet az euro bevezetesere. A Figyel?nek nyilatkozo, nevuk elhallgatasat ker? unios forrasok ugyanakkor ramutattak, hogy egy tulzottan ingadozo arfolyamu valuta ? mint a forint ? ERM II-be valo bevitele csak komplikaciokat szulne, ezert miel?tt egy orszag ilyen lepest kezdemenyezne, egyertelm? jelet kell adnia fizet?eszkoze stabilitasanak. Lengyelorszagot a begy?r?z? valsag arra sarkallta, hogy a kozelmultban a 2012-es evet t?zze ki a csatlakozas celdatumakent. Csehorszag pedig mar reg belephetett volna az eurozonaba, de ehhez eddig hianyzott a politikai akarat. Es miutan az orszag ez idaig jol ellenallt a penzugyi viharnak, Praga szamara aligha lesz prioritas a gyors euroovezeti tagsag. A csehek oriasi el?nye a magyarokkal szemben, hogy a lakossag lenyegeben nem vett fel devizaban hiteleket, es a cegek adossagallomanyanak is mindossze 10 szazalekat jegyzik euroban. A forintvalsag ugyanakkor lehet?segeket is tartogat. Mint a multban annyiszor, megint a kuls? kenyszer viheti ra az orszagot a helyes ? am sokak szamara rovid tavon ketsegkivul fajdalmas ? utra. Ez Darvas Zsolt velemenye szerint eselyt adhat arra, hogy az euro bevezetesere meg 2014, az elemz?k tobbsege altal becsult id?pont el?tt sor keruljon. Ehhez ugyanis nem feltetlenul kell levinni a GDP-aranyosan 60 szazalekos szint ala az allamadossagot, az is eleg, hogy ha az kell?en gyors utemben csokken. Az inflacio el?irt szintre valo leszoritasat pedig megkonnyitheti a lassulo gazdasagi novekedes. Vegeredmenyben tehat a forintvalsag az eurora valo atteres katalizatorakent hathat. Arrol ugyanakkor meg almodni sem erdemes, hogy az EU hazank szorult helyzetet latva, lazitani fog az euro bevezetesenek kriteriumain, es gyorsitott eljarasban az euroovezet ved?szarnyai ala veszi Magyarorszagot. Erre jelenleg nincs sem jogi alap, sem pedig politikai akarat ? velik egybehangzoan mertekado forrasok Brusszelben. 4. Uj koltsegvetes Nem volt meg olyan a rendszervaltas utani demokracia torteneteben ? de talan meg soha Magyarorszagon ?, hogy az Orszaggy?leshez mar beadott koltsegvetest masodszor is visszavonjanak, s egy harmadik verziot dolgozzanak ki. A legutobbi korrekciora a kuszobon allo IMF-szerz?des miatt van szukseg, a Valutaalap dolgoztatta at a 2009. evi budzset. Am ezt valoszin?leg nelkuluk is meg kellett volna tenni, hiszen a makropalya folyamatos korrekciora szorul. |
Magyar Koztarsasag| 26 Ocrober, 2008 1. Osszefogasra biztatnak a piacok erdekeben Tekintettel a vilag penzpiacainak jelenlegi valsagara, a Magyarorszagon m?kod? Europai Unios vegyes kamarak es szervezetek tamogatnak minden olyan intezkedest, amely hozzajarul a magyar penzugyi rendszer stabilitasanak helyreallitasahoz es egyben megteremti azokat a felteteleket, amelyek hosszu tavon biztositjak a magyar gazdasag stabil, kiegyensulyozott es fenntarthato fejl?deset. A globalis penzpiaci zavarok ellenere az alapvet? befektetesi feltetelek Magyarorszagon tovabbra is versenykepesek a hasonlo befektetesi celorszagokban talalhatokkal. Megfelel?, a gazdasag igenyeihez igazodo kepzettseggel, versenykepes munkatermelekenyseggel es kedvez? koltsegszinttel a jov?ben is biztosithato a fenntarthato es stabil novekedes. Eddig annak nincs jele, hogy mar folyo magyarorszagi beruhazasokat leallitanak az europai cegek. Az Europai Unio tagorszagaibol erkezett az osszes magyarorszagi m?kod? t?keallomany tobb mint haromnegyede, ugyanakkor ezen orszagok veszik fel a magyar kivitel csaknem 80 szazalekat. A makrogazdasagi feltetelek nem indokolnak irracionalis penzpiaci reakciokat. A brutto hazai termekhez viszonyitott allamadossag szintje megfelel az eurozona atlaganak, es alig tobb mint az Egyesult Allamoke. A magyar bankok mogott rendszerint szolid kulfoldi penzintezetek allnak. A magyar gazdasag helyzetenek megiteleseben szeleskor? konszenzus alakult ki a parthatarokon tul. Ez jo kiindulopontot kepez ahhoz, hogy a gazdasag es az orszag hosszu tavu stabilitasa es versenykepessege erdekeben minel el?bb szeles tarsadalmi megegyezes jojjon letre a szukseges gazdasagpolitikai lepesekr?l. A Magyarorszagon m?kod? Europai Unios vegyes kamarak es szervezetek batoritjak a magyar politikai er?ket, hogy ezen az alapon - partpolitikai megfontolasok felretetelevel - tegyenek meg mindent a piacok rovid tavu stabilitasa erdekeben. Egyben arra is biztatjak ?ket, hogy haladektalanul kezdjek meg azoknak az alapoknak a kialakitasat, amelyek a valsagelharitast kovet? id?szakban megalapoznak egy kiszamithato, nemzetkozileg versenykepes gazdasagpolitikat. Ebben tovabbra is aktiv es konstruktiv partnerek lesznek az Europai Unios vegyes kamarak es szervezetek. 2. "El?bb-utobb megmenkul a forint" Londoni piaci elemz?k szerint el?bb-utobb vissza fog terni a bizalom a forint irant, es tovabbra is varhato, hogy Magyarorszag jov?re az euroovezeti csatlakozas el?tt kotelez? ERM-II. atvaltasi rendszer tagja lesz. Az optimista jov? egyel?re varat magara: csutortokon 286 forintig er?sodott az euro. Kes?bb korrigalt a magyar valuta, 275 forintos euroszintre... A citybeli szakert?k megallapitottak azt is, hogy a magyar hatosagok szamara hozzaferhet? kuls? finanszirozasi forrasok es a tartalekok b?ven elegsegesek a rovid lejaratu kuls? kotelezettsegek fedezesehez. A Goldman Sachs (GS) globalis penzugyi szolgaltato londoni befektetesi reszlegenek csutortoki elemzese a Magyar Nemzeti Bank (MNB) altal szerdan vegrehajtott 3,00 szazalekpontos kamatemelesr?l azt irta: jollehet a kezdeti piaci reakcio "nem volt elsopr?", a szigoritas vegul jo lepesnek fog bizonyulni. A GS londoni elemz?i szerint a soron kivuli szigoritas els?dleges kivalto oka a forintgyengules mellett az lehetett, hogy az aznapi kotvenyaukcio nem jart sikerrel. Szerepet jatszhatott az elemz?k szerint a magyarorszagi hosszu hetvege is. A haz azzal szamol, hogy ha meg szukseg lesz tovabbi kamatemelesekre - amit nem lehet kizarni -, azok a mostaninal minden valoszin?seg szerint kisebb mertek?ek lesznek. Az inflaciokovet? politikat folytato MNB ugyanis - jollehet kesz lesz kamatemelesre, ha a forint tovabb gyengul - figyelembe fogja venni a hitelkinalati oldal h?lesenek dezinflacios hatasat. Nem kell a kormany beavatkozasa A magyar jegybank most a multbelinel gyengebb arfolyam mellett is meg viszonylagos biztonsagban tudhatja az inflacios cel teljesuleset a hiteloldali kinalat sz?kulese miatt, all az elemzesben. A lakossagi devizahitel-allomanyrol a GS londoni elemz?i azt irtak: nem szamolnak azzal, hogy a kormany jelent?s mennyisegben atvallalna e kotelezettsegeket, es azzal sem, hogy a lakossag nagy szamban forintadossagga konvertalna ezeket az adossagokat, meg ha ezt koltsegmentesen megteheti is, mivel a kamatkoltsegek sokkal magasabbak lennenek. A GS varakozasa szerint a Nemzetkozi Valutaalappal (IMF) hamarosan megszuletik a megallaodas. A Goldman Sachs azt is valoszin?siti, hogy az euroovezeti jegybank (EKB) az eddig rendelkezesre bocsatott 5 milliard euros kereten felul kesz meg tovabbi segitsegre. Mindezek alapjan - jollehet rovid tavon meg jo esellyel nyomas alatt marad a forint es altalaban a magyar piac - a haz azt varja, hogy vegul javulni fog a bizalom, a jelenlegi magas kockazati felar mersekl?dik, es az arfolyamok er?sodnek. A Goldman Sachs londoni elemz?i valoszin?sitik azt is, hogy a forintot 2009-ben beleptetik az ERM-II. rendszerbe, es a magyar valuta jelent?sen visszaer?sodik. Hozzateszik ugyanakkor, hogy az ERM-II.-csatlakozas el?tt nyilvanvaloan szukseg lesz "valamelyes (piaci) normalizalodasra". A jov? evi magyar ERM-II.-belepest mar tobben is josoltak a Cityben. 3. Gyurcsany nem akar raijeszteni a lakossagra Ma nincs szukseg az atdolgozott koltsegvetes ujra atdolgozasara, de ha szuksegesnek latnam, nem haboznek egy percig sem - jelentette ki Gyurcsany Ferenc miniszterelnok a Kossuth Radio Utkoz? cim? m?soraban. Nicolas Sarkozy francia elnok szerint allami befektetesi alapokat kellene letrehozni, hogy a penzugyi valsag miatt bajba kerult cegek ne keruljenek kulfoldi kezbe. Ha van is veszforgatokonyv, arrol nem lehet nyilvanosan beszelni, mert a veszforgatokonyv veszreakciokat keletkeztetne - valaszolt Gyurcsany Ferenc arra a kerdesre, hogy ha uj helyzet lenne, milyen tetelekhez nyulna hozza a kormany. A kormanyf? szerint, ha a penzugyi valsag miatt az az elemz?i konszenzus alakul ki, hogy meg nagyobb lesz a nyomas Magyarorszagon annal, mint amit vart a kabinet, akkor megint hozza kell nyulni a koltsegveteshez. A miniszterelnok szerint a kormany megtette azokat a lepeseket, amiket meg kellett tennie, de annak meg a latszatat is el kell kerulni, hogy raijesszen az emberekre. "Ha intezkednunk kell, azonnal intezkedni fogunk, es azonnal elmondjuk, hogy mit javaslunk" - fogalmazott a kormanyf?. A kormany altal tervezett kiadascsokkent? intezkedeseknel nagyobb lepeseket szorgalmazo felvetesekkel kapcsolatban a miniszterelnok azt mondta: "Magyarorszagon az elmult nehany evben szenved? alanya voltam politikuskent annak, hogy az emberek milyen nehezen fogadnak el mar megszerzett poziciobol valo visszalepest, ezert ebben ovatosnak kell lenni". A nagyobb lepesekhez az kell, hogy a parlamenti partok tulnyomo tobbsege nemzeti megegyezest kosson - jelentette ki a kormanyf?. Azt mondta: a nemzeti csucson a ket kisebbik parlamenti part a terhek ujraosztasat szorgalmazta, a legnagyobb ellenzeki part es szovetsegese pedig azt mondta, hogy ennek mar a felvetese is "megszoritas". Ebben az ugyben akkor er el Magyarorszag eredmenyt, ha ezt a kerdest ki tudja emelni a "rendkivul leegyszer?sit?, gyerekes, helyenkent primitiv politikai vitabol, nekem pedig ehhez meg kell probalnom sokkal szelesebb politikai-szakmai egyezseget teremteni, nem eleg a jegybankelnok tamogatasa, azoke is kell, akik ket even keresztul azon dolgoztak, hogy megbuktassak a reformokat" - fogalmazott a kormanyf?. Ez a kerdes nem rolam szol, hanem a hazarol - valaszolta Gyurcsany Ferenc arra a felvetesre, hogy a Fidesz vele nem hajlando egyuttm?kodni. EU: egysegben az er? Az Europai Parlament strasbourgi plenaris ulesen Nicolas Sarkozy francia elnok azt ajanlotta az Europai Unio tagorszagainak, hozzanak letre allami befektetesi alapokat, amelyek reven elkerulhet?ve valik, hogy a penzugyi valsag miatt bajba kerult cegek kulfoldi kezbe keruljenek. Utobbi megallapitasaval osszhangban, miszerint a valsag kezd atgy?r?zni az ugynevezett realgazdasagba, Sarkozy ugy velte, az unioban a penzugyi utan most meg kell fontolni egy kozos gazdasagi valasz kidolgozasanak lehet?seget. Megismetelte, fontos, hogy az EU egysegesen lepjen fel a valsag ellen, hiszen igy er?sebb, de - mint fogalmazott - "az egyseg nem azt jelenti, hogy minden tagallamban ugyanazt a valaszt kell adni". A mult heti kormanyf?i talalkozo donteseivel osszhangban leszogezte, hogy szukseg van egy nemzetkozi csucstalalkozora, amely segit uj alapokra helyezni a nemzetkozi penzugyi rendszert. Fontosnak tartotta, hogy ebbe a legfejlettebb nyugati allamok mellett Oroszorszagot, valamint Kinat es Indiat is vonjak be. Bejelentette, hogy utobbi kett? meggy?zesere szemelyesen utazik a tersegbe Jose Manuel Durao Barroso europai bizottsagi elnokkel egyutt. Meghivna Parizs a nemzetkozi csucsra Del-Afrikat, Mexikot es Braziliat is. Sarkozy azt is bejelentette, hogy a nemzetkozi ertekezlet el?keszitesere egy rendkivuli unios csucstalalkozot is ossze kivan hivni. Kezdemenyezte egyuttal, hogy a penzugyi valsag miatt nemregiben kiveteles jelleggel osszehivott euroovezeti allam- es kormanyf?i talalkozot tegyek rendszeresse a jovend? nehezsegek megel?zese, illetve miel?bbi hatekony megvalaszolasa erdekeben. Ez utobbi felvetest Barroso kes?bbi sajtotajekoztatojukon enyhitette, leszogezve, hogy az Europai Kozponti Bank fuggetlenseget nem erheti csorba. Meg a latszatat is kerulni kell annak, hogy a kormanyok tanacsokat adnak a kozponti banknak - fogalmazott a bizottsagi elnok. 4. USA: vezet? hir lett Magyarorszag A CNBC amerikai gazdasagi hirtelevizio szerdan tobb tudositasban, Budapestr?l szamolt be arrol, hogy Magyarorszag "a hitelvalsag els? vonalaiban talalta magat". A "Magyarorszagi valsag" cim? tudositasok hangsulyoztak: a magyar kormany er?feszitesei arra iranyulnak, hogy megnyugtassak a nemzetkozi piacokat, az orszag at fogja veszelni a penzugyi valsagot. Simor Andras MNB-elnok az CNBC-nek elmondta, hogy Magyarorszag nem koveti Izland utjat, a ket orszag penzugyi helyzete nem hasonlit egymasra. Bajnai Gordon gazdasagi miniszter egyebek mellett ramutatott, hogy a magyar bankok rendkivul nyeresegesek voltak az utobbi evekben. Urban Laszlo, az OTP Bank vezerigazgato-helyettese is arrol biztositott: a magyar bankrendszer nem az izlandi uton halad. A CNBC kommentatora utalt arra, hogy Magyarorszag es Izland kozott tobb lenyeges hasonlosag van: a folyo fizetesi merleg nagy hianya, a hitelallomany gyors novekedese az utobbi evekben es a devizahitelek nagy aranya. Bartosz Pawlowski, a TD Securities penzugyi tanacsado ceg szakert?je ramutatott: Magyarorszag nem fogja kovetni Izland peldajat. Az orszag az Europai Unio tagja, maris segitseget kapott az Europai Kozponti Banktol, ezenkivul a magyar bankszektorban nagyon er?s a kulfoldi jelenlet. A szakert? szerint Magyarorszag tanulmanyozhatja es elkerulheti az izlandi osszeomlast, egy sor jo intezkedest hozhat bankrendszere vedelmeben. Biztonsagi halot sz?nek A CNBC riportere a Parlament epulete el?l tudositott; arrol beszelt, hogy a spekulansok arra szamitanak, Izland utan Magyarorszag lesz a globalis penzugyi valsag kovetkez? aldozata. Simor Andras ugy fogalmazott: a ket orszagban csak az a kozos, hogy mindkett? kicsi es termalvizekben gazdag. Kifejtette, hogy a kormany es a jegybank az elmult 10 napban fontos lepeseket tett: a kormany meghuzta a nadragszijat, csokkentette az idei koltsegvetes hianyat fel szazalekkal. Arra a kerdesre, hogy a kisebbsegi kormany kepes-e hatarozott fellepesre, ugy felelt: a kormany mindent megtesz, amit tud ezekben a nehez id?kben. Arrol is beszelt, hogy az 5 milliard dollaros EKB-hitelkeretet nem a nemzeti valuta vedelmere forditjak, hanem arra, hogy biztonsagi halot teremtsenek a devizapiacon. Kifejtette, hogy normalis piaci korulmenyek kozott Magyarorszagnak nem volna szuksege a Nemzetkozi Valutaalap segitsegere, most viszont "?rult id?k" jarnak, amikor "?rult ovintezkedeseket" kell tenni. "Eppen ezt tesszuk, olyan vedelmi vonalakat emelunk, hogy a piac ne tartsa azokat erdemesnek megtamadni". Bajnai: tamadasok Magyarorszag ellen Simor Andras ahhoz hasonlitotta a piaci helyzetet, amikor egy csoport antilop rohan a szavannan, az egyikuk 2 meterre lemarad, az oroszlanok utolerik es felfaljak, majd a kovetkez? antilop utan vetik magukat. "A kerdes tehat az, hogy Magyarorszag kell? vedelmet kaphat-e az IMF-t?l, az Europai Bizottsagtol, az EKB-tol es mindenki mastol, hogy a kovetkez? celpont biztonsagban legyen?" - mondta. Bajnai Gordon arrol beszelt, hogy a vilagban panik van es a befektet?k neha alhireket kovetnek. Neha egyesek pletykakat gerjesztenek, "lattunk nehany nagyon szandekos lepest bizonyos spekulansok reszer?l Magyarorszag megtamadasara". Arra a kerdesre, hogy mifele tamadast hajtottak vegre, kifejtette: tamadas erte a forintot, megtamadtak az allamkotvenyeket es neha reszvenyeket is, kulonosen az OTP-papirokat. A CNBC ugy fogalmazott, egy kisse borulato kep alakult ki Magyarorszagrol, kulonosen azutan, hogy az MNB a forint vedelmeben szerdan rendkivuli intezkedest hozott az iranyado kamat emeleser?l. A teve szerint az Europai Unioban sokan tartanak a domino hatastol. |
| 19 Oct., 2008 Lekerult a feketelista a 4 Mancs honlapjarol - Csak "aktualizalas" miatt? A Hungarikum Szovetseg udvozli, hogy a 4 Mancs szervezet honlapjan mar nem talalhato meg az a fekete lista, amelyen magyar termel?k es cegek neve olvashato. A Szovetseg azonban aggodik amiatt, hogy a lista csupan ?aktualizalas miatth nem elerhet? - all a Hungarikum Szovetseg VGO szerkeszt?segehez eljuttatott kozlemenyeben. A Szovetseg eppen ezert felszolitja a 4 Mancsot, hogy a lista frissitese utan ne legyenek azon magyar termel?k. Az elmult hetekben kirobbant liba- es kacsatomes ellenes kampanyarol ismertte valt 4 Mancs allatved? szervezet osztrak anyaszervezete es tobb kulfoldi ?fiokalapitvanyah, ? mikent arrol honlapjukon tajekoztatast adnak ? ?aktualizalas miatth eltavolitotta a hazai hizott liba-termelest alaptalanul megbelyegz? feketelistajat a honlapjarol - szol a kozlemeny. A Hungarikum Szovetseg udvozli a feketelista eltavolitasat, es a 4 Mancs abbeli szandekat, hogy revidealja diszkriminativ feketelistajat, amely nem csak tobb ezer hazai munkahelyet es egy ? a mai vilagban ritka ? sikeres iparagat veszelyeztet, de egyben egy ezereves magyar hagyomany megszuntetesere is torekszik. Ugyanakkor nyomatekkal emlekeztetjuk a 4 Mancs nev? szervezetet, hogy maximalisan vegye figyelembe es tartsa be az elmult hetekben a kozte es a kormanyzat kozott folytatott targyalasok eredmenyekent letrejott megallapodast, miszerint a hizott es nem hizott libak csomagolasan alkalmazott megkulonboztet? jelzest bevezet? cegek lekerulnek az ?ket indokolatlanul sujto feketelistarol - szogezi le a Hungaricum Szovetseg. Hiaba rosszabb a helyzet, nem tudunk lemondani a fogyasztasrol A GfK Hungaria es a Corvinus Egyetem kozos Komplex Fogyasztoi Bizalom Indexe az idei harmadik negyedevben kozel valtozatlan maradt az el?z? id?szakhoz kepest. A vasarlasi hajlandosagban meg nem ervenyesult az el?vigyazatossag A GfK Hungaria es a Corvinus Egyetem kozos Komplex Fogyasztoi Bizalom Indexe az idei harmadik negyedevben kozel valtozatlan maradt az el?z? id?szakhoz kepest. A fogyasztoi varakozasok romlottak, am a vasarlasi hajlandosag indexe ? a peldaul az evezred elejen Nemetorszagban latott valsagtol elter?en ? mintegy 15 ponttal javult a julius-szeptemberi id?szakban. A GfK Hungaria es a Corvinus Egyetem altal kozosen mert Komplex Fogyasztoi Bizalom Index (FBI) 2008 julius es szeptember kozotti id?szakban stabil maradt az el?z?, marcius-juniusi id?szakhoz kepest es jelenleg 150,3 pontot er el. A Komplex Fogyasztoi Bizalom A megkerdezettek aktualis penzugyi helyzetenek es aktualis vasarlasi kondiciok megiteleset egyuttesen mutato Vasarlasi Hajlandosag Indexe (VHI) jelent?sen, 14,7 ponttal javult es 144,6 pontos erteke megkozelitette a ket evvel ezel?tt mert erteket. A nyari honapok tehat az egyeni lehet?segek ertekeleseben pozitiv valtozast hoztak, am a Fogyasztoi Varakozasok Indexe (FVI) a marcius-juniusi id?szakhoz kepest 7,1 pontos csokkenest mutatott. Nalunk el?vigyazatossag, ovatossag a fogyasztas teren meg a romlo varakozasok ellenere sem volt tapasztalhato az el?z? id?szakban. Ellentetben Nemetorszaggal, ahol a korabbi, tartosan alacsony szint kovetkezteben az emberek ovatosabban, es lassabban reagaltak a pozitiv fejlemenyekre, igy a vasarlasi hajlandosag indexe is csupan hosszu tavon volt kepes novekedni ? fejtette ki Kozak Akos, a GfK Hungaria igazgatoja. Az index osszetev?i kozul legnagyobb mertekben ? 12 szazalekponttal ? a tartos fogyasztasi cikkek iranti vasarlasi hajlandosag novekedett az el?z? negyedevben. A megkerdezettek 58 szazaleka gondolta ugy, hogy elerkezett az id?, amikor erdemes haztartasi eszkozt vasarolni. A haztartasok aktualis penzugyi helyzetenek megitelese 9 ponttal, a vart penzugyi-anyagi helyzet megitelese pedig 5 ponttal emelkedett az el?z? negyedevhez kepest. Az orszag gazdasagi helyzetet azonban az el?z? negyedevben tapasztaltaknal is rosszabbnak iteltek a megkerdezettek ugy a kovetkez? 12 honapra, mint az elkovetkez? ot eves periodusra vonatkozoan. Nem sok jora szamithatnak az ipari vallalatok Az utobbi tizenot ev masodik legnagyobb ipari termelescsokkeneseert a kevesebb munkanap mellett az exportkereslet hihetetlen mertek? zuhanasa all. A lejtmenetnek valoszin?leg meg nincs vege a szektor szamara, a rendelesadatok sem alakultak biztatoan. Az el?zetes adatoknak megfelel?en az ipari termeles augusztusaban eves alapon 5,9 szazalekkal, munkanaphatastol megtisztitva 1,2 szazalekkal csokkent ? kozolte a KSH. A havi bazisu index is maradt 0,8 szazalekos novekedesen. Bar az els? nyolc honapjaban az ipari export meg mindig 5,4 szazalekkal emelkedett, viszont augusztusban oriasit esett vissza: 7,2 szazalekkal zsugorodott az el?z? ev azonos id?szakahoz merten, utoljara b? ot eve csokkent a mutato. A KSH szerint ehhez a nyugat-europai dekonjunktura es az er?s forint is hozzajarult. A feldolgozoipari kivitel tobb mint egyharmadat kepvisel? villamos gep, m?szer gyartasanak exportvolumene 8,7 szazalekkal visszaesett. A feldolgozoipari export kozel egynegyedet ado jarm?gyartas kivitele 1,7 szazalekkal mersekl?dott, amely a jelek szerint meg sulyosabb visszaeses el?tt all, oktober elejen ugyanis bejelentettek a General Motors szentgotthardi gyaranak leallitasat, es az autoeladasok is zuhannak vilagszerte. Az ipar januar?augusztusi belfoldi ertekesitese osszessegeben 0,8 szazalekkal n?tt; augusztusban 6,4 szazalekkal csokkent az el?z? ev azonos id?szakahoz kepest, idaig itthon stagnalas kozeleben voltak az eladasok. A feldolgozoipar belfoldi eladasai az ev els? nyolc honapjaban 2 szazalekkal, augusztusban 9,5 szazalekkal elmaradtak az egy evvel korabbitol. 2008 augusztusaban a feldolgozoipar termelese az el?z? ev azonos honapjahoz viszonyitva jelent?sen, 7,1 szazalekkal visszaesett, ami a KSH magyarazata szerint els?sorban a ket munkanaphatas kovetkezmenye. A csekely sulyu banyaszat kibocsatasa 23,4 szazalekkal, a villamosenergia-, gaz-, g?z- es vizellatase 3,9 szazalekkal haladta meg a tavalyi bazis szintjet. |
| 13 October, 2008 Otodszor is Verzio emberi jogi filmfesztival A fanatizmustol a kulturalis tulelesig egy tucat temaval foglalkozik az emberi jogokat el?terbe helyez? Verzio nemzetkozi emberi jogi dokumentumfilm-fesztival. November 4-e es 9-e kozott iden otodik alkalommal kerul megrendezesre a hatnapos esemeny. A f?program filmjei iden is a benevezett alkotasokbol, illetve hazai es nemzetkozi filmfesztivalok kiemelked? munkai kozul kerultek ki. A fesztivalra 300 nevezes erkezett, otvenhet film kerul a kozonseg ele, ezek kozul 36 premier. A helyszinek iden a Toldi, a Cirko-Gejzir es az Orokmozgo mozik lesznek. A f?program iden is kortars, kreativ dokumentumfilmeket mutat be a vilag minden tajarol. A filmek temai tobbek kozott: vallasi es politikai fanatizmus, terrorizmus, nacionalizmus, szegenyseg, migracio, nemi identitas, politikai elnyomas, rasszizmus es kulturalis tuleles. A Verzio filmfesztival f?programjat 2005-t?l egesziti ki tematikus-filmtorteneti visszatekint? program. Iden a "Tukorcserepek Kina tortenelmeb?l" elnevezes? filmblokk a kinai tortenelem ellentmondasos pillanatait mutatja be kulonboz? perspektivakbol ot film tolmacsolasaban. Mivel iden ot eves a Verzio, ot olyan klasszikus dokumentumfilm is m?sorra kerul, melyek uj perspektivaba helyeztek a dokumentumfilm m?fajat. Koztuk olyan alkotasok, mint Jean Rouch Egy nyar kronikai vagy Gazdag Gyula es Ember Judit A hatarozat cim? filmje. A vetitesek mellett szokas szerint iden is lesznek beszelgetesek az alkotokkal, szociologusokkal, amelyek egy-egy film kapcsan tabudonget? es kenyes temakat feszegetnek. Iden is lesz diakverzio, mely mozizni, beszelgetni es kritikusan gondolkodni varja a kozepiskolasokat. A "Fesztival keresztutak"-blokk iden a Lipcsei dokumentumfilm-fesztival (DOK Leipzig) ot kiemelked? alkotasat hozza el Budapestre. A versenyfilmeket a kozonseg zs?rizi. Az 1500 euros Open Society Institute Kozonsegdijat a legmagasabb es legtobb szavazatokat kapo film viheti haza. A fesztivalra 650 es 800 forint kozott lehet jegyet valtani. Berlet, amely minden moziban minden el?adasra ervenyes el?vetelben 4000, a fesztival ideje alatt 4500 forintos aron kaphato. A fesztival f?vednokei Jancso Miklos es a Magyar Helsinki Bizottsag. Vizi kozlekedesi tervek Budapesten Kezenfekv? volna kihasznalni a Duna kinalta egerutat a pesti zsufoltsagban, bekapcsolva a varost atszel? folyot a tomegkozlekedesbe. Lehet-e uj eletet lehelni az elhanyagolt f?varosi partszakaszokba korszer? kikot?i es zsibongo turisztikai szolgaltatasokkal, ugy, ahogy ezt szamos nagyvarosban - Parizstol Londonon at Lisszabonig - mar megtettek? A budapesti vizikozlekedes-fejlesztesi kerdesekr?l es a rakpartok rehabilitaciojarol mar jo ideje vitatkoznak szakmai berkekben - mindeddig nem sok eredmennyel. Mar-mar nosztalgikus emlek, hogy a folyo f?varosi szakaszan egykor kishajok tucatjai pofogtek. A nyolcvanas evekben, amikor meg villamosberlettel is fel lehetett pattanni a BKV menetrend szerint kozleked? vizibuszaira, az utasok szama meghaladta az evi 350 ezret. Azota a jaratok es az utasok szama egyarant a toredekere esett vissza. Az idei szezonrol meg nincs vegleges kimutatasa a BKV-nak, de mar annak is orultek, hogy 2007-ben 50 ezer vizi utasuk volt a megel?z? evi 30 ezerrel szemben. Az atkel?jaratokbol csak kett? - a Soroksar es Csepel, illetve az Ujpest-Megyer es Punkosdfurd? kozotti - maradt meg, a hoszszanti jaraton pedig csak majus-augusztusban, munkanapokonkent, akkor is mindossze otszor indul hajo, amely 45-50 perc alatt jut el a Boraros tert?l a Jaszai Mari terig. Igy aztan a vonaljarat nem is a kozossegi kozlekedes, hanem a turisztika celjait szolgalja. A hajozasi uzletag azonban meg igy, felarbocon is nyereseges: az alvallalkozonak - a Sailor Kft.-nek - kiadott, evi 35-40 millio forintos koltseggel uzemel? vonaljaratok 60-70 millio forint bevetelt hoznak. A BKV Zrt. mar csak ezert sem kivan tuladni a jelenleg kilenc hajobol allo flottajan es 22 kikot?i pontonjan, s?t jobb id?kben remenykedve a fejlesztesr?l sem mond le. Most ?sszel palyazatot nyujtanak be 600 millio forint elnyeresere, amelyb?l a hajoallomasokat kivanjak felujitani. Am az, hogy a vizi f?utcat be lehessen vonni a pesti tomegkozlekedesbe, tavolrol sem csak a jaratszamokon es a hajoparkon mulik. A rakparton duborg? jarm?forgalom ugyanis elzarja a kikot?ket az atszallasi lehet?segt?l: a partra lep? utasok csak korulmenyes gyaloglas aran tudnak megkozeliteni a - Dunahoz altalaban nem igazan kozeli - villamos-, busz- vagy metromegallokat. Igy aztan, ha a part menti kuls? keruletekb?l hajoval netan gyorsabban el is lehetne erni a belvarost, az atszallasi lehetetlenseg meghiusitja a kapcsolatot. A dunai hajozas f?varosi kiterjeszteset ugyanakkor az elavult kikot?k es hajoallomasok is akadalyozzak. Szamos, hasonlo gonddal kuszkod? nagyvarosban egy-egy kozponti atszalloallomast epitve teremtettek meg a vizi es a szarazfoldi kozlekedes kozotti konny? atjarhatosagot. Szam?zzek a rakpartokrol a jarm?forgalmat, s adjak vissza a gyalogosoknak a folyopartot - javasolta mar vagy negy eve Janesch Peter epitesz. Partraszallas cim? dolgozataban Riga peldajat hozza fel, ahol az autoforgalom ugyanugy falkent zarja el a varoslakokat a Daugava folyotol, mint a budapestieket a Dunatol. A kiirt otletpalyazaton ott egy dan tervez?iroda arra a megoldasra jutott, hogy az atmen? jarm?forgalmat a folyo alatt a fold ala kell vezetni. Janesch Peter nagyra tor? terve szerint Budapesten is - a Margit hid es a Pet?fi hid kozott - a folyo alatt furt alagutba kellene terelni az autoforgalmat. Ezzel a varos - olvashato az Epit?m?veszet cim? szaklapban - "visszakapna a rakpartokat es a viz kozvetlen kozelseget, mig a forgalom a Duna alatt suhanna at." A Duna "visszafoglalasanak" ideaja mar a ciklus elejen bekerult a budapesti onkormanyzat 2013-ig tarto kozeptavu varosfejlesztesi tervebe, a Podmaniczky-programba - mondta Z. Halmagyi Judit epitesz, a f?varosi varosfejlesztesi es varoskepvedelmi bizottsag alelnoke. Jelenleg az erdekelt hivatalok reszvetelevel az ugynevezett mernoki el?keszit? munka folyik, amelynek celja, hogy szamba vegyek a 80 kilometernyi f?varosi Duna-szakaszt, amelyet 2005-ben kiemelt terulette min?sitett a f?varosi kozgy?les. A f? kerdes persze az, mikor mi valosithato meg a nagy iv?, nyilvanvaloan sokmilliardos Duna-almokbol. Mik lesznek a fejlesztesi projektek, es hogyan szerezhet? hozzajuk penzugyi fedezet? Ikvai-Szabo Imre f?polgarmester-helyettes a HVG-nek csak annyit tudott mondani, hogy remenyei szerint ebben a ciklusban vegeznek a helyzetfelmeressel; aztan lehet majd, unios forrasokat megpalyazva, nekilatni a konkret tervek keszitesenek. Gyors valtozasra tehat aligha lehet szamitani. Arrol pedig valamiert senki nem akar beszelni, milyen szerenyebb, de megvalosithato megoldasokkal - lepcs?kkel, a rakparton jelz?lampas zebrakkal, megalloathelyezesekkel - lehetne mar a tavoli jov?be vesz? Dunagut megepitese el?tt is kozelebb hozni egymashoz a vizi es a foldi leszallohelyeket, egyszersmind visszaadni a Dunat a varoslakoknak. Most fog osszeerni a magyar es a horvat autopalya Jov? szerdara t?ztek ki a horvat es a magyar autopalya osszekotteteset jelent? Mura-hid atadasanak id?pontjat - kozolte kedden az MTI erdekl?desere Fazakas Orsolya, a Nemzeti Infrastruktura Fejleszt? Zrt. kommunikacios vezet?je. Az MTI kivitelez?kt?l szarmazo informacioja szerint varhatoan a ket orszag kormanyf?je egyutt adja at a kozos beruhazasban megepult atkel?t, ami Zrinyi Miklos nevet viseli majd. A hid es a ket oldalrol hozza csatlakozo sztradaszakaszok atadasaval megteremt?dik az autopalya-kapcsolat Horvatorszag es Magyarorszag kozott. Horvatorszagban mar 10 eve elkeszult az A4-es sztrada a Letenye-Muracsany (Gorican) hataratkel?t?l Varasdig vezet? els? szakasza, azota pedig tobb utemben Zagrabig, valamint az Adria fele Fiumeig (Rijeka) es mostanaig Splitig teljesen kiepult az autopalya. Magyarorszagon negy eve keszult el az M7-esnek a hataratkel?t?l Becsehelyig vezet? szakasza, augusztus 19-en pedig atadtak a forgalomnak a f?varos es a horvat hatar kozotti teljes sztrada utolso 20 kilometeres szakaszat is. A 216 meter hosszu Zrinyi hidat a magyar Uvaterv tervei alapjan epitette meg a feladatot nemzetkozi tenderen elnyert horvat Hidroelektra Niskogradnja reszvenytarsasag. A 8 millio euroba (mintegy 2 milliard forintba) kerul? munkalatok a mult ev juliusaban kezd?dtek, a beruhazast fele reszben a magyar, fele reszben a horvat allam finanszirozta. Az elmult honapokban elkeszult a hidhoz horvat oldalon meg hianyzo, mintegy 1.300 meter hosszu autopalya-szakasz, magyar oldalon viszont mar negy evvel ezel?tt megepult az M7-es 800 meternyi palyaja, kes?bb pedig a szemelyforgalomnak kialakitott kozos hatarallomas epulete is. Az avatast kovet?en Budapest es az Adria kozott megszakitas nelkul autopalyan lehet majd utazni. |
| No.1
No.2
No.3
No.4
No.5
No.6 |
